A Balassi Táncegyüttes 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tanonciskolában székelõ, „Árpád” cserkészcsapat, regõs rajaként kezdte tevékenységét. Alapítója  Gécs Jenõ szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta mûködését. A cserkészszövetség 1948-as betiltása után vette fel az együttes a „Balassa”, illetve késõbb a Balassi nevet.

 Elsõ jelentõsebb szereplés 1949-ben volt a Budapesten megrendezett Világifjúsági Találkozón, ahol Born Miklós: Viharsarki táncok c. koreográfiáját mutatták be. A bemutató eredménye az elsõ külföldi fellépés Ausztriában, a Bécsi Zeneakadémián. Ezt követõen szinte majd minden európai országban, de azon túl Algériában, Izraelben és Japánban is turnézott. Megalakulásától részese az országos szakmai élvonalnak. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválóan minõsült, ezért megkapta a Martin Szövetség Örökösen Kiváló Együttes díját. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, jelentõs díjat nyert. Utánpótlását  Hétpróbás Néptánciskolája biztosítja.

 Az alapító táncosok közt már ott találjuk Born Miklóst, aki 1948-tól az 1991-es nyugdíjba vonulásáig volt az együttes mûvészeti vezetõje, koreográfusa. A Varsói Világifjúsági Találkozón, a késõbb évtizedeken át mûsoron tartott „Csabai Fonóval”, majd 1956-ban önálló táncjátékokkal – „Vidám Vásár” és „Csudakarikás” – jelentkezett. „Magyar Kaleidoszkóp”, „Villõ”, a néptánc-mozgalom avantgarde korszakából „Apa és fiai” Bartók zenéjére, „Hajsza” „Három testvér” fémjelzik alkotói munkásságát. Nyugdíjas éveit is aktívan tölti. A Balassi Táncegyüttes "Õszülõ halánték" Senior csoportját vezeti. Több évtizedes magas színvonalú munkájáért Életfa-díjban részesült.

 A mûvészeti irányítást 1990 januárjától Mlinár Pál vette át, aki 1964-tõl táncosa az együttesnek, késõbb Born Miklós asszisztense. Nevéhez fûzõdik az utánpótlást nevelõ néptánciskola és a Rábai Gyermektáncegyüttes megalakítása 1975-ben. Tíz éves (1979-89) salgótarjáni (Nógrád Táncegyüttes) tevékenységét követõen tért haza mestere hívószavára. A folklórkoreográfiákon - Karikázó és bukós, Madocsai csárdásrondó, Umblatu cu turca, stb. - túl, kortársmûvek - Chapelinyi Károly, Firkák - és táncjátékok - Égig érõ fa, A szerelem kertje - tartalmazzák munkásságát. Örökös Aranysarkantyús Táncos a Népmûvészet Ifjú Mestere, Csokonai-díjas koreográfus.

Az együttes mindenkori repertoárját kifogástalan folklorisztikai tudással készített koreográfiák alkotják, melyeket a tájegységnek megfelelõ népviseletben mutatnak be. Kaleidoszkópszerû mûsor-összeállításaiban megtaláljuk a Magyarországon élõ nemzetiségiek táncait is. Az elõadásokat, hagyományos parasztzenét játszó zenekar teszi teljessé.